KATONA Katalin

, 1948, Ráckeve – 2020, Budapest

Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész

1975-ben szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskolán, Engelsz József, Pölöskei József és Illés Gyula tanítványaként. Alkotói pályájának kezdetén főleg szelencéket, gyertyatartókat, íróasztalkészleteket, később kisplasztikákat, reliefeket, érmeket készített. Pályája szerves részét képezték az épületekhez kötődő munkák: világítótestek, információs rendszerek, feliratok, korlátok, cégérek tervezése és kivitelezése. 1976 óta rendszeresen vett részt kiállításokon, 1996-tól az ötvösművészeti biennálék és egyéb országos és külföldi kiállítások szervezője volt. 2000-ben elnyerte a MAOE Millenniumi Nagydíját. 2011-ben a Klebelsberg Kultúrkúriában rendezték meg életmű-kiállítását. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt, ő készítette a 2014-ben megújult Pesti Vigadó jelképes kulcsát.

 

 

Faltöredékek, sóhajok – a berlini fal lebontásának évfordulójára, részlet

Fotó: Neumann Ildikó

2019
sertésvelúr bőr
52×130 cm

Faltöredékek, sóhajok – a berlini fal lebontásának évfordulójára, részlet

Váza II.

Az Iparművészeti Múzeum Kerámia és Üveggyűjteményéből
Fotó: Kolozs Ágnes

1982

17 cm×10×17 cm

Váza II.

Fotó: MMA / Lugosi Lugo László